Az osztály szüze

Képtalálat a következőre: „El Greco Virgin Mary 1585”

Te még szűz vagy? – visította Niki a pad tetején ülve, miközben röhögve csapkodta combjait. Biztos, hogy az vagy! Látom, hogy elvörösödtél. Látjátok? Niki immár a pad tetején állt és nem bírt magával. Harsány volt, száján elkenődött vörös rúzs, méreténél két számmal kisebb farmerba gyömöszölte tekintélyes fenekét, topjából kilógott rengő, köldökpiercinges hasa. Osztálytársnői adták alá a lovat, egymást hergelve rihegtek-röhögtek és tették, vették magukat a lehajtott fejjel, lesütött szemmel gubbasztó Marika körül, akin olyan jól mulatott Niki. A lányok nem mulasztottak el öt másodpercenként a fiúk felé sandítani, mit szólnak ehhez a jó kis balhéhoz. Gabi, az osztály szívtiprója, leereszkedően mosolygott. Megengedhette magának, hogy hűvös távolságtartást színleljen, tudta – és már tapasztalta több ízben is -, hogy osztálytársnői, meg úgy általában a lányok, oda vannak érte. Ezen a renoméján nem kívánt rontani azzal, hogy kimutassa Marika iránti rokonszenvét, ami igazság szerint ennél azért már több volt. Hetek óta ment a pusmogás a csajok között, hogy van egy „szűz Mária” az osztályban, aki ráadásul évvesztes, vagyis legtöbbjüknél kb. fél évvel idősebb és hát, na… értitek, szóval még nem volt ÚGY fiúval SOHA! Ildi hozta a hírt egy reggel, miután az új osztálytársnővel előző este chateltek és Marika elárulta magát. Ildi meg Marikát árulta el, mert tudta, hogy ezzel a hírrel nagyon népszerű lesz a csajok közt. Természetesen egy ekkora nagy szenzáció nem maradhatott meg az osztályterem falai közt, ez a kibertérbe kívánkozott!

El is indult a pletyka digitális körútjára, először csak a „Tíz kicsi némber” nevű zárt csoportban a legnépszerűbb közösségi oldalon, de aztán láncait letépve, kitört a zárt chatszobából és szabadon szárnyalt tovább. Lassan, de biztosan az egész gimi, beleértve a tanárokat is, tudomást szerzett Marika „fogyatékosságáról”. De a hír a szülői közösséget is elérte, pro és kontra véleményeket és indulatokat kiváltva.

Közben valakinek az a kreatív ötlete támadt, hogy El Greco Szűz Mária(1585) című képe alá kiírta Marika teljes nevét, posztolta és a kép önálló virtuális életre kelt. Egy hónap elteltével sem csillapodtak a felajzott alantas indulatok, és Marika úgy érezte, hogy nem bírja tovább. Egy szép nyári estén elindult sétálni egyedül és céltalan. Félig öntudatlan bolyongása során egyszer csak arra eszmélt, hogy az Erzsébet híd korlátján áll és nézi a mélyben kavargó Dunát. Megkönnyebbüléssel töltötte el az a gondolat, hogy itt és most véget érhetnek szenvedései. Csak rajta múlik! Nem tudta mennyi idő telt el így és mikor nehezedett egy kéz a vállára, csak azt vette észre, hogy az a kéz rántotta vissza abban a pillanatban, amikor már majdnem zuhanni kezdett. Ne félj Mária – szólt egy hang a háta mögül - nagyon szeretlek! Ki az? Apa? Fordult meg Marika és zokogni kezdett. Édesapja 3 éves korában halt meg, alig emlékezett rá.

Végig követtelek – mondta neki Gábor és láttam, hogy mire készülsz, de olyan hirtelen másztál fel a korlátra és kezdtél volna ugrani, hogy nem értem oda időben hozzád, de aztán úgy tűnt, valaki visszaránt. Nem én voltam – vallotta be a fiú szégyenkezve, féltem. Én is féltem – válaszolta a lány és szégyelltem magam, de ennek vége.

Másnap, amikor Marika belépett az osztályterembe, Niki szemébe nézett és Nikinek torkára forrt a csúfolódás. Marika arca rendíthetetlen derűt sugárzott.

Tizenkét év múlva a tíz éve érettségi találkozón a körben Marikára került a sor. Felállt és mosolyogva elmesélte, hogy mi történt vele, mióta nem találkoztak. Elmondta azt is, mi történt vele a hídon, és hogyan változott meg onnantól kezdve az élete. Niki lesütött szemmel hallgatta. Marika után Gábor következett, akivel nyolc éve házasodtak össze és sugárzott róluk a boldogság. Mindenki őket irigyelte.

3 Tovább

Nem szégyelli magát, Géza bácsi?

Géza bácsi jó tanár volt, a középiskolás diákok kedvence. Történelmet és filozófiát tanított, fakultatív köröket is szervezett minden évben a lelkesebb nebulók számára. Géza bácsinak olyan tipikus tanári kinézete volt, lobogó, kissé ápolatlan sörény, többnyire borostás arc, farmer és kinyúlt pulóver. Kiugró ádámcsutkája egyre gyorsuló tempóban ugrált fel-le, amint egy-egy témába mind jobban belelovallta magát. Az órák elején átlagban másfél percig bírta ki a tanári asztal mögött ülve, aztán először az asztal tetejére telepedett, majd heves gesztikulálások közepette rótta az osztálytermet fokozódó tempóban. A kicsöngetést nem mindig vette észre, de ezt ellensúlyozta azzal, hogy rendszeresen el is késett óráiról. Emiatt senki nem bántotta, meg más miatt sem, mert vajszíve volt. Tényleg szerette a diákjait, mindent megtett azért, hogy a legbutuskábbja is eljusson a kettesig. Kollégái is szerették, mert minden pluszmunkát szívesen elvállalt, akár osztálykirándulásról, akár rendezvényszervezésről volt szó.

Bár Géza bácsi harmincöt éves korára is agglegény volt, fent ismertetett kinézete ellenére a bölcsészhajlamú diáklányok szívét mégis megdobogtatta. Az agya volt a szexepilje. Ám egyszer csak jött a hír: Géza bácsi nősül! A szerencsés kiválasztott szintén pedagógus volt, matematikát tanított a kisváros másik gimnáziumában. A házasságkötéssel nem sokat vártak, megismerkedésük után fél évvel már ki is mondták a boldogító igent. Innentől kezdve, eleinte látszólag semmi nem változott. Géza bácsi ugyanúgy nézett ki, ugyanannyit dolgozott ugyanolyan lelkesedéssel, mint azelőtt. Aztán kezdett megváltozni. Már nem járkált az órákon, egy-egy felkészületlen diák felelése közben elvesztette a türelmét – ilyen azelőtt soha sem fordult elő - különórákat nem tartott, pluszfeladatokat nem vállalt. Hát persze, a házasélet! Ez volt a közhelyes magyarázat mindenre.

A házasság három évig tartott, gyerekük nem született, a feleség összeszűrte a levet kamaszkori szerelmével, Géza bácsi szíve összetört. Már nem érdekelte a tanítás, meg úgy általában semmi. Egyre gyakrabban nyúlt a pohár után. Elkezdett adósságokat felhalmozni. Nem sok idő telt el és a villanyt kikapcsolta a szolgáltató a lakásban. A közösköltség-tartozást ráterhelték a lakására. A személyi kölcsön- és hitelkártya-tartozást úgy szintén. Jó helyen volt a lakás, közel a főtérhez, az árverésen hetven százalékos áron egyből elkelt. Ezt azonban Géza bácsi nem várta meg, előbb felmondott az iskolában és kiköltözött a város széli kiserdőbe egy kempingsátorba. Többé nem nyomasztotta az órákra való készülés terhe, a közüzemi számlák befizetésének felelőssége, sem az a nyugtalanító érzés, hogy életét becsöngetések és kicsöngetések szabdalják darabokra. Volt ideje gondolkodni. Naphosszat járkált a kiserdőben, vagy ha úgy tartotta kedve feküdt és gondolatban végigelemezte kedvenc filozófusainak az elméleteit, vagy történelemórát tartott a madaraknak a Nyugat-Római Birodalom bukásából, filozófiaórát az egzisztencializmusról. Összetört szíve kezdett begyógyulni és meglepően jól érezte magát annak ellenére, hogy a hideget mindig is utálta. Valahogy hozzászokott a szervezete ehhez is. Bejárt a hajléktalanszállóra ebédelni, egyébként azt ette, amit talált. Nem hiányzott neki az iskola sem, bár ezt alig merte magának bevallani. Két év telt el így, aztán egy reggel arra ébredt, hogy nagy jövés-menés zajlik a sátra előtt, kiabálás, fontoskodás. Kinézett és már el is csattant egy vaku. Jó napot Kemenesi úr, a  Színes Celebvilág szerkesztőségétől jöttünk, szeretnénk egy interjút készíteni magával, ha megengedi. Közben egyfolytában kattogott a fényképezőgép. Géza bácsi fejébe szökött a vér. Takarodjanak innen! - üvöltötte. Menjenek a francba, hagyjanak békén! Az újságíró belátta, hogy ebből itt nem lesz riport, de azért egy jó kis szaftos, fényképekkel illusztrált cikk mégiscsak megjelent a méltán népszerű lapban.

A cikket sokan olvasták Géza bácsi volt diákjai, kollégái közül is és megszólalt bennük a lelkiismeret. Azért az mégiscsak szégyen, hogy egy ilyen koponyának, mint Géza bácsi a kiserdőben kelljen sátoroznia! Hogy ez miért csak a cikk hatására jutott eszükbe, azon már nem gondolkoztak el, de szerveztek egy aláírásgyűjtést, "Méltó Életet Géza bácsinak" mottóval. Fészbuk kampány is indult és láss csodát, hamarosan tízezer aláírás összegyűlt. Az időközben mozgalommá szerveződött kezdeményezés képviselői ünnepélyes keretek között nyújtották át az aláírt íveket az illetékes minisztériumi képviselőnek. A pozitív érzelmek és szándékok szinergiája egy önkormányzati bérlakásban öltött testet, amit Kemenesi Géza részére utaltak ki, a kulcsot személyesen a polgármester vitte ki a kiserdőbe, természetesen a Színes Celebvilág és egyéb sajtóorgánumok munkatársainak kíséretében. Géza bácsit ezúttal is meglepte a kompánia érkezése, álmosan, kócosan, szakállasan kandikált ki a sátorból. A polgármesteri hivatal megbízott ügyintézője elmagyarázta Géza bácsinak, hogy miért jöttek, egyúttal megkérte, hogy vegye át a kulcsot a polgármester úrtól és közben mosolyogjon a kamerákba. Géza bácsi valamit dörmögött, ami belegyezésnek tűnt. Valójában álomtól kótyagosan, még fel sem fogta, hogy mi történik körülötte. De a kamerák elkezdtek forogni, a polgármester nyújtotta a lakáskulcsot Géza bácsi felé, aki felnézett és annyit mondott: de hát én itt jól érzem magam...Nem vette át a kulcsot, nem is mosolygott, csak visszabújt a sátorba és behúzta a zippzárt. A megható jelenet elmaradt, az újságírók eloldalogtak, a polgármester dühöngött. Hogy képzeli ez a vén majom, hogy semmibe vesz? De nem csak engem, az összes jóakaróját! A miniszter úrról nem is beszélve! Nem szégyelli magát? - üvöltötte végül a sátor felé és bevágta a szolgálati Mercedes ajtaját.

2 Tovább

Apaság vélelme

Csizmadia Dóri vagyok, 16 éves. Igazából Horváth Dóri vagyok és szintén 16 éves, de ezt csak két hónapja tudom. Mármint azt, hogy a vezetéknevem Horváth. Nekem jobban tetszett a Csizmadia, de kiderült, hogy az apámat Horváthnak hívják. Ja, és az is kiderült, hogy ő az apám. Anya eddig is tudta, csak nem mondta meg nekem. Aztán mégis elmondta, hogy kénytelen volt pert indítani az igazi apám ellen, mert kell a pénz. Közben a kezét tördelte és sírt. Én meg csak bámultam és először el se hittem, amit hallottam tőle. Dr. Horváth Gergely nagyon jó orvos volt – mesélte anyám, ő volt ez első orvos, aki végighallgatta, hogy milyen panaszaim vannak. Újabb és újabb konzultációkra és kezelésekre rendelt vissza, de még a magánrendelésén se fogadott el pénzt tőlem. Nagyon jóképű volt – pirult el anyám. Inkább ne mondd tovább! – állítottam le. Ez nem lehet igaz! Hogy voltál képes ezt apa előtt eltitkolni?

Nem titkoltam el – pironkodott tovább anyám. Micsoda? Ezt apa is tudta? Mégis úgy tett, mintha az ő gyereke lennék? Szédültem és úgy éreztem, menten elájulok. Apa beleegyezett, hogy bepereljem Dr. Horváthot – folytatta anya. De csak akkor tudok tőle gyermektartásdíjat követelni, ha a bíróság kimondja először az apaság vélelmének megdöntését, és utána megállapítja, hogy a vérszerinti apád Dr. Horváth. Tudod Dóri – folytatta anyám – gondolkodtam azon, hogy szeretnél közgazdasági egyetemre menni. Nincs rá sok esély, hogy bekerülj az államilag finanszírozott keretbe, meg az albérletet is kénytelenek leszünk fizetni. Apádat leszázalékolták. Egyszerűen nem maradt más megoldás… Inkább nem megyek semmilyen egyetemre kiabáltam, kirohantam a szobából és bevágtam az ajtót. Egy hétig nem beszéltem a szüleimmel. Gondolkodtam. Meztelenre vetkőztem és végignéztem magamon a tükörben. Szőke haj, kék szemek, kissé szeplős arc, fitos orr. Vékony, de nem kifejezetten sovány, csinos lány nézett vissza rám a tükörből. Csak sajnos alacsony. Soha nem értettem, hogy ilyen magas szülőkkel, hogyan sikerült 16 éves koromra a 160 centimétert elérnem! Mondjuk azt se értettem, hogy magas, testes, mindig is kissé elhízott, barna szemű, barna hajú szülőknek hogy lett szőke, kék szemű és vékony gyereke, de ez nem zavart. Csak a magasságom, illetve alacsonyságom. Én voltam a tornasorban az utolsó előtti. Amúgy jó tanuló vagyok, mindig is az voltam, könnyen ment a matek, csak az órákon figyeltem, otthon nem kellett rátanulnom semmit az ötöshöz. Anyám adminisztrátor, apu asztalos volt, amíg le nem százalékolták. Nagyon büszkék voltak rám, hogy ilyen okos kislányuk van. APU! Akkor most nekem ki is az apám? Rákerestem ám erre a Dr. Horváthra a neten. Kopasz, pökhendi fráter nézett rám a fészbukról. Családi állapota, házas, három gyermeke és két unokája is van. Foglalkozása: nőgyógyász. A tökéletes család, a tökéletes karrier. Ebbe az idilli képbe rondítok bele én. Ugyebár, doktor úr? Minél többet nézegettem Dr. Horváth profilképét, annál inkább kezdtem anyámmal egy húron pendülni. Fizessen csak ez a Dr. Horváth! Egy hét elteltével közöltem anyámmal, hogy benne vagyok a buliban, indítsuk a pert!

A perről csak annyit, hogy Dr. Horváthban nem csalódtam. A szemembe hazudott és a 99,9% DNS vizsgálati eredmény ellenére letagadta, hogy köze van hozzám. Micsoda úriember! Aztán rájött, hogy ezzel már nem ér célt, elkezdte anyámat vádolni, hogy az ő tudta nélkül lett tőle terhes – ennek az orvosi szakkifejezésekkel tűzdelt előadásnak a részleteibe most az esetleges kiskorú olvasók miatt én, a kiskorú író, inkább nem mennék bele.

A tárgyalásokat faarccal ülte végig Dr. Horváthné, mégsem tudta elrejteni döbbenetét. Nyilvánvaló volt, hogy semmit nem tudott rólam eddig.

Aztán megszületett az ítélet. Nem is fellebbezett ellene senki. Havi 50.000,-Ft gyerektartásdíj érkezik a bankszámlánkra azóta. A vérszerinti apám tudja, hogy milyen okos gyerek vagyok, szinte biztos, hogy legalább 25 éves koromig nappali tagozatos egyetemi tanulmányokat fogok folytatni, vagy talán még annál is tovább. Ki tudja?

1 Tovább

Első bejegyzés

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit. Aliquam nisi lorem, pulvinar id, commodo feugiat, vehicula et, mauris. Aliquam mattis porta urna.

Maecenas nec augue. Praesent a quam pretium leo congue accumsan.

Aenean id massa ut lacus molestie porta

Curabitur sit amet quam id libero suscipit venenatis. Maecenas dui neque, rhoncus sed, vehicula vitae, auctor at, nisi.

  • Lorem ipsum dolor sit amet.
  • Consectetuer adipiscing elit.
  • Nam at tortor quis ipsum tempor aliquet.

Cum sociis natoque penatibus et magnis dis parturient montes, nascetur ridiculus mus. Suspendisse sed ligula. Sed volutpat odio non turpis gravida luctus. Praesent elit pede, iaculis facilisis, vehicula mattis, tempus non, arcu.

Donec placerat mauris commodo dolor. Nulla tincidunt. Nulla vitae augue.

  1. Suspendisse ac pede. Cras tincidunt pretium felis. Cum sociis natoque penatibus et magnis dis parturient montes, nascetur ridiculus mus. Pellentesque porttitor mi id felis.
0 Tovább
12
»

arslonga

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek